Szent András-bazilika

szent_andrasA komáromi Szent András-templom a város legfontosabb temploma, a város egyik domináns épülete. A Nádor utcában található, a Duna Menti Múzeum épületével szemben. Mai formájában 1768-1771 között épült barokk stílusban.

Helyén az első templomot 1674-1677 között építették a jezsuiták, tornyán (mely egyben a város őrtornya is volt) Szent András apostol kéteméteres vasszobrával. A templom körül temető volt. A gyorsan növekvő város számára szűknek bizonyult régi templom mellett 1723-1734 között új templomot emeltek, melyet szintén Szent Andrásról neveztek el. Építéséhez a lerombolt érsekújvári erőd anyagát is felhasználták. A rosszul megépített templom egy része azonban 1738. december 28-án összedőlt. A hagyomány szerint egy lovasszekér szaladt a templom repedező falának.

A jezsuiták vállalták a templom újjáépítését, cserébe a város a szomszédos telkeket nekik adományozta. Először a székházukat (1748-ban), majd a gimnáziumukat (1749-ben) építették fel. Az új templom alapkövét 1748. augusztus 3-án rakták le, 1756-ban készült el a templom. A barokk freskókat Franz Anton Maulbertsch készítette 1760-ban. A templomot 1763. június 28-án a nagy komáromi földrengés romba döntötte, de 1768-1771 között újjáépítették, alacsonyabb tornyokkal. A freskókat ezúttal Johann Lucas Kracker készítette. 1773-ban feloszlatták a jezsuita rendet, a templomot (a gimnáziummal és a rendházzal együtt) a pannonhalmi bencések kapták meg. Az 1783-as újabb földrengés után a komáromiak kérésére minden nap délután három órakor meghúzták a templom nagyharangját az égiek kiengesztelésére. Ez a hagyomány napjainkig fennmaradt.

Fotó: Martin Kučera

Fotó: Martin Kučera

1848. szeptember 17-én a nagy tűzvészben a templom (a rendházzal és a gimnáziummal együtt) leégett. Közadakozásból újították fel, 1860. október 28-án szentelte újjá Scitovszky János esztergomi érsek. A tornyok csonkák maradtak, a ma is látható karcsú tetőzetet 1896-ban emeltette Majláth Gusztáv Károly plébános. A templom a második világháborúban több gránáttalálatot kapott, a tetőzet sérült, valamint kitört a festett ablakok egy része. Az 1970-es években műemlék épületként állami támogatással felújították. A templom híres jó akusztikájáról, gyakran tartanak itt orgonaversenyeket.

Egyik oldalkápolnájában áll az első világháborúban elesett katolikusok emlékműve 1931-ből, Berecz Gyula alkotása. A második világháborúig a templomból indult az úrnapi körmenet (komáromi nevén prosecció), melyben felvonultak a város céheinek, ipartársulatainak tagjai zászlóikkal (melyeket szintén a templomban őriztek). A menetben az első világháborúig a várbeli katonaság díszszakasza és a katonazenekar is részt vett. A templom keleti falán látható Szent Flórián szobra és a város címere.

2012-ben elkezdődött, és még ugyanebben az évben felújításra került a templom homlokzati része. Az elkövetkező években felújításra kerültt a bal, később a jobb oldali templomtorony, a templomfal oldala és hátulja.


 

Szent Rozália-templom

szent_rozalia_templomA komáromi Szent Rozália-templom a belváros és a vasúti városnegyed határán, a Rozália téren (a Kossuth tér északi részén) található. Félgömb alakú kupolájával a város egyik jellegzetes épülete, műemlék. Klasszicista stílusban épült.

A templom a Szent Rozália fogadalmi templom helyettesítésére épült, melyet a nagy pestisjárvány (1710-1711) emlékére emeltetett Cserkó István jezsuita plébános a Vág-Duna partján. A Nádor-vonal építésekor ezt lebontották, kisajátításáért a katonai kincstár kárpótlást fizetett a városnak. Részben ebből a pénzből épült az új templomot, melyet 1844 szeptemberében szenteltek fel. A főkupola elé két kisebb toronyot építettek, ahol a két harangot helyezték el. A templomot fallal vették körül, ezen belül helyezték el a keresztutat 14 állomással. Az 1848-as tűzvész után (mivel a katolikus templomok mind leégtek) itt tartották a katolikus, majd a református templom lebombázása után a református istentiszteleteket is. 1860-1880 között diákmiséket tartottak itt, majd 1906-ig helyőrségi templomként szolgált.

A templom kertjében kis kálváriát alakítottak ki, melyet a templomot körbeölelő téglafalba építettek be. A mintegy 70 m hosszú keresztút állomásai 5-6 méterenként követik egymást. A stációk a falból magasan kiemelkedő timpanonos építmények, a mélyedésükben elhelyezett keresztúti képeket zárható fatáblákkal védték. Az eredeti, bádoglemezre festett jeleneteket később a templomban helyezték el, az üres fülkékbe Pleidell János (1915-2007) komáromi festőművész sgraffito díszítő eljárással készült képeit helyezték el 1965-ben. Ezek a képek jelenleg (2008) nagyon rossz állapotban vannak, és a megfeszített Megváltót közbefogó megfeszített latrok egyikének is ledőlt a keresztje.

 

Katona-templom

katona_templomA ferences rend feloszlatása után (II. József, 1783.) a várbéli katonaság, a német és szlovák ajkú lakosság használta a templomot liturgikus célokra. A templomhoz kolostorépület is tartozott, amelyet a II. világháború után leromboltak.

A templom barokk stílusban épült, egyhajós belső térrel, karzattal és egy toronnyal. A falakat freskók díszítették. A szoborfülkékben az Árpád-házi szentek alakjai közül néhány ma is jól látható. A templomtér alatt temetkezési célra használt altemplom húzódott. (Az 1965-ös árvíz után a katakombákat homokkal töltötték fel.) A templomteret hosszú évekig (1950-2001) raktárként használták. Az épület állaga tönkrement.

1966-ban Komárom Város Önkormányzata és a Műemlékvédelmi Hivatal összefogásával régészeti feltárások és falkutatás folyt. Megvalósult a tetőszerkezet felújítása és az előteret üvegfallal választották le.

2001 szeptemberétől Komárom Város vezetése a Pro Arte Danubií, Duna Mente Művészetéért Polgári Társulást bízta meg, hogy a kultúra, a szépség, az értékek bemutatásának színterévé alakítsa. A épület az új feladatnak megfelelően a Limes Galéria nevet kapta. A cél a kortárs művészet bemutatása országos és nemzetközi viszonylatban. Az éves kiállítások dramaturgiáját úgy állítjuk össze, hogy helyet kapjanak a fiatal, pályakezdő művészek, a jubilánsok, az izgalmas életművek a képzőművészet különböző válfajaiban. Odafigyelünk az egyetemes magyar népi kultúra ápolására, bemutatására. Kétévente sérüléssel élő emberek alkotásainak is teret adunk. Minden rendezvényünk ünnepi hangulatban az értékek közvetítésére törekszik. Kezdetektől napjainkig – 2008. júniusáig – 136 sikeres rendezvényt valósítottunk meg.

 

Szent Anna-kápolna

szent_anna_kapolnaA komáromi Szent Anna-kápolna a Jókai utca déli végénél áll, a Városháza szomszédságában. Közvetlenül mellette áll a 6. számú ház, melyet Miletics Borbála komáromi polgárasszony alapított 1709-ben kelt végrendeletével. A gazdag özvegy két bolthelyiséget és házát hagyta a szegényekre. A kápolna építését csak 1750-ben fejezték be, de nem sokkal ezután a földrengésben (1763) megrongálódott, majd 1768. május 10-én leégett. A szegényházat jelentős összeggel támogatta 1802-ben tett alapítványával Bärnkopf Ignác esztergomi kanonok is. Az ispotály 12 szegénysorsú embert fogadott be, akik évente kétszer kéregethettek a városban (húsvétkor és Szent Anna ünnepén).

A szegényház és a kápolna az 1848-as tűzvészben leégett. A kápolnát helyreállítása után (mivel a korábban általuk használt Szt. János-templom nem épült újjá) a város német lakosai használták. 1882-ben harmóniummal egészült ki. Két kis harangját az első világháború idején beolvasztották, 1922-ben öntöttek újat Dosztál Jakab műhelyében. A szegényház (az infláció miatt az 1920-as évektől adományokból működve) egészen 1945-ig fennállt.

 

Szent József-kápolna

szent_jozsef_kapolnaA volt kórházi kápolna belső terének műépítészeti megoldásaival figyelemreméltó későbarokk építészeti emlék. Báró Zichy A. építtette 1741-ben.